Egy korábbi cikkem kommentszekciójában érkezett a kérdés, hogy hogyan érdemes naplózni a hónapokon átívelő kiadásokat, és bár a kommentet hiába keresnétek (a nem megfelelő stílus miatt kimoderáltam), de a kérdés van annyira fontos, hogy megér egy külön blogcikket.
Kiadásaink naplózása a pénzügyi tudatosság nulladik lépése. A kiadási napló felépítéséről bővebben itt írtam, de azóta sokat fejlesztettem a módszeremen, úgyhogy valószínűleg érkezik majd egy újabb cikk erről is. A lényege mindenesetre egy mondatban összefoglalható: minden este precízen fel kell írnunk valahová minden egyes aznapi kiadásunkat. Ennek célja a saját szokásaink megismerése, aminek alapján később majd jobb döntéseket hozhatunk.
(Egyébként egy embernek/családnak több száz kiadása is lehet havonta, ezért magamban mindig jót szórakozom, ha valaki azt állítja, ő fejből tudja, mire mennyit költ. A tapasztalatok alapján a legtöbben hajlamosak alulbecsülni a kiadásaikat, összességében és kategóriánként is egyaránt.)
Naplózás szempontjából a legtöbb kiadás nagyon egyszerű: este elővesszük a bizonylatokat a pénztárcánkból (vagy a tranzakciókról szóló sms-eket), és feljegyezzük a fontos információkat. Azonban léteznek olyan költségek, amelyek nem egyetlen dátumhoz tartoznak, hanem akár hónapokon is átívelnek: például egy nyaralást, lakásfelújítást vagy autóvásárlást gyakran nem mellényzsebből fizetünk, hanem hosszabb időn keresztül gyűjtünk rá. Na erről a típusról szól a mai cikk.
A megoldás: "céltartalék" kategória
Egy jó kiadási napló azt is tartalmazza, hogy az adott költés melyik kategóriába tartozik: élelmiszer, ruházat, lakhatás, közlekedés, háztartás, szórakozás, adomány, stb.
Nyilván léteznek olyanok, akiknek nem okoz gondot a fentebb taglalt komoly kiadások egy összegben történő kifizetése – ők nyugodtan megtehetik azt, hogy egyszerűen felírják ezeket az adott hónaphoz, a megfelelő kategóriába. (Más kérdés, hogy őket is zavarhatja az emiatt mutatkozó nagy szórás, hiszen így nem lesz átlaghoz közeli, szép egyenletes az egyes hónapok összegzett kiadásainak eloszlása.)
Mindenki másnak pedig rendelkezésre áll a céltartalék kategória. Ez abban különbözik a többitől, hogy nem valós idejű kiadásokat írunk bele, hanem azokat az elkülönített összegeket, melyeket később tervezünk majd elkölteni egy bizonyos célra. (A különféle jövőbeni kiadásokra természetesen érdemes külön céltartalékokat képezni.) Ez az apró trükk abban is segít, hogy tudatosabban tervezzük meg a költekezésünket, hiszen máskülönben a téli hónapokban nem feltétlenül jutna eszünkbe, hogy számoljunk a fél évvel későbbi nyaralás költségeivel.
Mennyi pénzt érdemes havonta tartalékolni?
Ez a kérdés szorosan kapcsolódik a témához, ezért sokakban felmerülhetett. Ezt is kifejtettem egy korábbi cikkemben, és a lényege ennek is összefoglalható röviden: az élethelyzetedtől és a vágyaidtól függ, de általában sokkal többet, mint hinnéd!
Hová gyűjthetjük ezeket az összegeket?
Tartalékainkat érdemes likvid és kockázatmentes eszközökbe helyeznünk. Például a lekötött bankbetétek vagy a rövidebb lejáratú állampapírok tipikusan ilyenek. Persze aki ragaszkodik a készpénzhez, az otthon is tárolhatja, bár az infláció így lassacskán megdézsmálja a megtakarításokat...
És mi történik azzal, aki nem tartalékol?
A cikk arról szólt, hogy hogyan érdemes naplóznunk az elhúzódóan jelentkező kiadásokat, ez pedig feltételezi azt, hogy megvan az igény a nagyobb költségek fedezetének fokozatos felhalmozására. Akikben viszont nincs meg ez az igény, ők igencsak nehéz helyzetbe kerülhetnek. Váratlan kiadások (vagy irreális vágyak) esetén ugyanis rákényszerülnek a hitelfelvételre, sokszor személyi kölcsön formájában. A vonatkozó magyar statisztikák lehangolóak...
Éppen ezért arra biztatom a kedves olvasóimat, hogy tervezzenek tudatosan, gondolkodjanak előre, és ha eközben kiderülne, hogy a bevételeik nem elegendőek az összes vágyuk kielégítésére, akkor ne a hitelből finanszírozott túlköltekezést tekintsék a helyes megoldásnak, hanem igyekezzenek optimalizálni a kiadásaikat, vagy növelni a bevételeiket.
Köszönöm, hogy olvasol! Jövő kedden érkezem a következő cikkel.
Kövesd az Aranytojás Blogot az instagramon is, ahol hamarosan szintén aktív leszek!
(Képek forrása: pixabay.com)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
