Magas hozamot akarsz? Tényleg?

Az alacsony kamatok világában sokakat érdekel a kérdés (és a legutóbbi cikk után több olvasóm is megkeresett ezzel), hogy mibe érdemes jelenleg befektetni, főleg ha valakinek nem állnak milliók a rendelkezésére. Az efféle pénzügyi tudatosságot egy nagyon dicséretes tulajdonságnak tartom, azonban egy számológép segítségével könnyen rájöhetünk arra, hogy a magas hozam utáni vágyakozás általában csupán mohóságból fakad, nem pedig megfontolt befektetői igény.

A mai cikk ezért arról fog szólni, hogy hogyan érdemes gondolkodni a befektetésekről pár tízezer vagy pár százezer forinttal.

12b_pixabay.jpg

Számolgassunk egy keveset!

Jelen környezetben 3-4 százalékos éves hozamot elérni nem nagy teljesítmény, még kis tőkével sem. Erre jó példaként említhetjük a közönséges Prémium Magyar Állampapírt, amely éves 4,5%-os hozamot kínál öt éves időtávon, mégpedig elhanyagolható kockázat mellett.

Ha azonban valaki nem elégszik meg ennyivel, és inkább 9-10 százalékra vágyik, annak már igencsak fel kell kötnie a gatyáját, hiszen ekkora hozam mellé jelenleg jókora kockázat társul (részvényekre érdemes gondolni leginkább), amelyet az alacsony kezdőtőkével rendelkező befektetők nem gyakran preferálnak. Ráadásul ekkor a tőkearányos költségek is meglehetősen magasra tudnak ugrani, ami adott kockázat mellett indokolatlanul lecsökkentheti a reálhozamot. (Ezektől az alábbi számításban jótékonyan eltekintek, az inflációtól és a kamatadótól szintén, de a valóságban nagyon is fontos tényezők!)

Összehasonlítva tehát a fenti két eset hozamait abszolút értékben, 100.000 forintos kezdőtőke esetén megkapjuk, hogy egy éves futamidő alatt a 3-4 százalékos és a 9-10 százalékos hozam közötti különbség mindössze hatezer forint, ami havi 500 forintnak felel meg. Öt éves időtávon is alig 600 forint az egy hónapra vetített hozamkülönbözet, de még tíz év alatt sem éri el a havi ezer forintot. Hasonlóképpen egymillió forinttal az egy éves futamidőhöz tartozó plusz hozam havi 5.000 forint, öt év alatt kb. havi 6.000 forint, és tíz év alatt sincs havi tízezer forint.

Azaz amikor valaki az állampapírhoz képest akár kétszer akkora hozamra vágyik, akkor valójában legfeljebb havi néhány ezer forintnyi plusz hozamról beszélgetünk, még egymilliós kezdőtőkével is!

12a_pixabay.jpg

És most tegyél fel magadnak néhány egyszerű kérdést:

Megvan az a befektetői szakértelmem, amellyel stabilan elérhetnék éves 9-10 százalékos hozamot? (Ez ugyanis nem lehetetlen, de nem is képes rá akárki, csak a tapasztalt befektetők.) 

Van akkora kezdőtőkém, hogy az alacsony és magas hozamok közötti különbség szemmel látható mértékű legyen? (Kiszámoltuk, hogy tulajdonképpen még egymillió forint is kevés ehhez.)

Elég nagy a kockázattűrő képességem ahhoz, hogy bevállalhassak egy magasabb hozammal kecsegtető befektetési lehetőséget? (Hiszen a hozam és a kockázat kéz a kézben járnak.)

Annak a havi plusz néhány ezer forintnak az előteremtésére – amelyet egy hiperszuper befektetéssel nyerhetnék – ez az egyetlen létező módszer? (Gondolj például a bevételeid növelésére, illetve a kiadásaid csökkentésére, amelyek könnyedén hozhatnak hasonló eredményt, sokkal kevesebb erőfeszítéssel.)

12c_pixabay.jpg

Nos, a fentiek tükrében valószínűleg rájöhettél, hogy mit akarok sugallni.

Szerény tőke esetén a hozamoknak egyszerűen elenyésző a jelentőségük. Jóval kisebb, mint azt az átlagember első ránézésre gondolná. Úgyhogy ha a fenti kérdésekre nemmel válaszoltál, azt javaslom neked, hogy ne a zseniális befektetésekkel akard kezdeni a vagyonépítést. Először próbáld kihasználni az egyszerűbb és kézenfekvőbb lehetőségeket, melyekkel plusz megtakarítható jövedelemre tehetsz szert. Törekedj a bevételeid feltornázására és a kiadásaid leszorítására, és rövid távon sokkal látványosabb eredményeket érhetsz majd el.

A befektetési szakma kitanulását persze már most is elkezdheted, de a kezdeti szárnypróbálgatások közben gyűjtsd is össze azt a tisztességes méretű tőkét, amelyet már érdemes lesz komoly szakértelemmel befektetni. Addig pedig elégedj meg egy alacsonyabb hozamot kínáló, de biztonságos befektetéssel, hiszen a meggazdagodás nem sprintfutás, hanem maraton!

Ez a cikk nem befektetési tanácsadás, hanem csak egy blogger személyes véleménye.

Köszönöm, hogy olvasol! Jövő kedden érkezem a következő cikkel.

Kövesd az Aranytojás blogot az instagramon is!

(Képek forrása: pixabay.com)

A bejegyzés trackback címe:

https://aranytojas.blog.hu/api/trackback/id/tr4914909954

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kissiú 2019.07.03. 09:53:25

Miért nam a napi hozamkülönbséget számolta ki a poszter? Az még kisebb lenne, még ütősebb lenne a poszt...

Fordítsunk rajta. 10 év alatt 1 millából 4.5%-os hozammal 1553 eFt lesz. 9%-os hozammal 2367 eFt. Megéri? Háhogyafenébeneérnémeg.

Azzal viszont egyetértek, hogy 9%-ot nehéz 10 évig fenntartani, de hosszú távon nem irrális: Az S&P500 1926-2018 között 10%-os éves átlaggal működött.

2019.07.03. 10:44:11

Három dolog miatt tévedsz hatalmasat:
1. Befektetési szempontból nem 100 ezer Ft a szerény összeg, hanem a néhány millió. 100 ezernek egy átlagbért kereső házaspár havi megtakarításának kellene lennie, ha nem szórná el a többség a pénzét. Szóval számoljunk inkább 2 millióval.

2. Kamatos kamat. 1 év alatt lehet, hogy 2 millió esetén 5 és 10% hozam között "csak" 100 ezer Ft a különbség, de a második évben már 105 ezer Ft, a 10. évnél pedig 5% hozamnal 3.26 millió lesz, 10%-al pedig 5.19 millió, a különbség 1.93 millió Ft. 20 évvel még durvább arányok jönnek ki.

3. Infláció. Ha 3% az aktuális infláció, akkor az 5% esetén csak 2% a reálhozam, 10% esetében 7%, ami több mint háromszorosa. Ez nem csekély relatív különbség.

Mindezzel együtt senkit sem akarok rábeszélni kockázatosabb befektetésre. Szvsz tartósan magas reálhozamot részvény befektetéssel sem lehet elérni, vagy extrém kockázatos. A bika időszakban nagyon sokat tud menni a tőzsde, de az átlag éves reálhozama nem lesz 5-6%-nál több, miközben ki lehet fogni 20-30 éves pangást is, lásd Japán esetét.

Matheusz86 2019.07.03. 11:31:32

A legegyszerűbb, ha semmit sem csinálunk a pénzzel nem? Végülis ha a 4,5% és a 9% között semmi különbség nincs a cikk szerint, csak a macera, akkor a 0 és a 4,5% között is pont ugyanannyi van...

Megéri a kockázatosabb befektetés. Évi 14% simán elérhető konzervatív befektetésekkel.

Szalay Miklós 2019.07.03. 12:56:47

...vagy a tőzsde. Itt egy tömör, de alapos összefoglaló a tőzsdéről, részvényekről, spekulációról:

egyvilag.hu/temakep/096.shtml

Aranytojás Blog 2019.07.03. 18:20:05

@kissiú: Azért havi adatokat számoltam, mert a magyar ember havi léptékben gondolkozik a pénzről. A számításod helyes, viszont továbbra is havi 7.000 forintról beszélgetünk. A 9%-os hozam elérése pedig sokkal nehezebb, mint havi 7.000 forint plusz jövedelem megszerzése, vagy ugyanennyi havi kiadás megtakarítása. Erről szólt a cikk.

Aranytojás Blog 2019.07.03. 18:50:44

@Zabalint: A három pontod közül egyikben sem tévedtem, nézzük sorban.

1. Állításod szerint 2 millió forint a szerény összeg. Akkor 100.000 vajon nem szerény összeg? Olvasd el újra a cikk első mondatát. (Egyébként a többség valóban elszórja a pénzét, sajnos.)

2. A számításodban van pontatlanság, de ettől most tekintsünk el. Az 5%-os és a 10%-os hozamok különbsége tíz éves időtávon havi 16.000 forintot tesz ki, húsz év alatt pedig havi 34.000 forintot. Melyik a könnyebb szerinted: kitanulni úgy a befektetési szakmát nulláról, hogy 10-20 éven keresztül azonnal, stabilan elérj 10%-ot, vagy pedig elérni egy havi 16-34.000 forintos fizetésemelést?

3. A cikkben leírtam, hogy eltekintek az inflációtól az egyszerűség kedvéért, ráadásul ha figyelembe vennénk, az még inkább az én állításaimat erősítené, hiszen a nyereségek különbségei inflálódnának el, azaz lennének még kisebbek. Egyébként pedig az inflációs korrigáció számításakor elvi hibát vétettél, de ez már csak a hab a tortán...

A japános példa stimmel.

Aranytojás Blog 2019.07.03. 18:54:49

@Matheusz86: A "semmit nem csinálni a pénzzel" és a "betenni a pénzt állampapírba" nagyjából pont ugyanannyi energiabefektetést igényel. A tőzsdézés és az állampapírban tartás energiaigénye pedig összehasonlíthatatlan. Ez a lényeg.

A kockázat nem mindenkinek éri meg, főleg nem az alacsony jövedelmű, szerény vagyonú, kezdő befektetőknek.

Az évi 14%-ot hozó konzervatív befektetésekről pedig mesélj még, mert biztosan kíváncsiak az olvasók, ahogy én is!

ARANYTOJÁS

Friss topikok

süti beállítások módosítása