"Minden relatív" – hangzik a közismert, Einsteinnek tulajdonított mondás, bár ha jobban meggondoljuk, ez a szólam önmaga cáfolata, számomra legalábbis eléggé abszolút állításnak tűnik...

Szerencsére a mai cikkben nem kell megküzdenünk ezzel a filozófiai problémával, mert a gazdagság szerintem valóban relatív. Első ránézésre ugyan azt hihetnénk, hogy két vagyon közül a nagyobbik mindig automatikusan nagyobb gazdagságot is jelent, de hamarosan bebizonyítom, hogy ez nem mindig van így.

Először is, mit jelent a vagyon?

Ha személyes pénzügyekről beszélünk, a vagyon egy ember (vagy egy család) összes követeléseinek és tartozásainak különbsége, ami megmutatja az adott illető(k) pénzügyi helyzetét. Ez a számérték pozitív és negatív tartományban egyaránt értelmezhető, tehát létezik nettó megtakarítás és nettó adósság.

Nézzünk egy-egy egyszerű példát mindkét fenti esetre!

Ha egy tisztességben megöregedett nyugdíjas saját lakóingatlanban éldegél, és nincs semmilyen hitele, akkor a nettó vagyona valószínűleg több tízmillió forint, nyilván az ingatlan értékétől függően.

Ha pedig egy aktív korú, dolgozó házaspár lakáshitelt vett fel álmaik házának megvásárlására, majd a ház piaci értéke valamiért lecsökkent, akkor a nettó vagyonuk több tízmillió forintos adósságra is rúghat!

Mi ebben a relatív?

Eddig semmi. De az izgalmak akkor kezdődnek, amikor megpróbáljuk rangsorolni az egyes háztartásokat a vagyonuk szerint. Az adósság természetesen mindig alacsonyabb szintre kerül, mint a megtakarítás, de mi a helyzet akkor, ha két család pontosan ugyanannyi nettó vagyonnal, például egymillió forinttal rendelkezik? Mondhatjuk-e, hogy azonos mértékű a gazdagságuk?

Szerintem nem feltétlenül mondhatjuk. A kulcs a havi kiadásaikban keresendő. Hiszen ha az egyik család havi 250.000 forintból él, akkor van 4 hónapra elegendő tartalékuk, míg ha a másik család havi kétmillió forintot szokott elkölteni, akkor nekik már fél hónap után elfogyna a pénzük vészhelyzet esetén. Ekkor az előbbi család gazdagabbnak tekinthető. Sőt továbbmegyek: amennyiben valaki egymilliós vagyon mellett havi 100.000 forintot költ, az gazdagabb annál, akinek tízmilliós vagyona van, de ötmilliót elkölt havonta.

Másképpen fogalmazva, hiába keres valaki nagyon sok pénzt, mert ha azt nagyrészt elszórja ahelyett, hogy vagyont építene, akkor folyton a szakadék szélén fog táncolni. És persze kereshet valaki viszonylag keveset, mert ha abból mindig félretesz, akkor előbb-utóbb meggazdagodik.

Tehát hogyan mérjük a gazdagságunkat?

Mérjük úgy, hogy figyelembe vesszük a megélhetési költségeinket. A nettó vagyonunkat el kell osztani a havi kiadásainkkal, így megkapjuk, hogy a megtakarításunk legfeljebb hány hónapig tartana ki, vagy az adósságunkat legalább hány hónap alatt törleszthetnénk vissza teljesen.

Eszerint két ember gazdagsága akkor azonos, ha a nettó vagyonukból ugyanannyi ideig tudnának megélni, vagy ha a tartozásukat ugyanannyi idő alatt tudnák visszafizetni. És ennek semmi köze az összegekhez!

Remélem, hogy ezzel a rövid cikkel megint tudtam formálni egy kicsit az olvasóim gondolkodásmódján, mégpedig jó irányba. Arra biztatlak titeket, hogy ne dőljetek be a látszatnak, hanem mindig lássátok meg a lényeget!

Köszönöm, hogy olvasol! Jövő kedden érkezem a következő cikkel.

További tartalmakért kövesd az Aranytojás Blogot az instagramon is, ahol szintén aktív vagyok!

(Kép forrása: pexels.com)