Ismét egy gyakorlati tippel érkezem hűséges olvasóim számára, mégpedig a személyes pénzügyek egyik legfontosabb kérdésében. Hallomásból talán mindenki ismeri az elterjedt tanácsot, miszerint a bevételeink 10%-át érdemes mindig félretennünk, és erről én is írtam már korábban.

De vajon ez a tíz százalék sok vagy kevés?

Itt leszögezném, hogy a megtakarítási szokások kialakítása egy lassú és lépcsőzetes folyamat, ezért most nem a kezdeti állapotokról beszélek, amikor valaki még épp csak elkezdte tudatosan kézbe venni a pénzügyeit. A tíz százalék természetesen jobb, mint az öt, és az egy is jobb, mint a nulla. A mai cikkben viszont sokkal inkább a hosszú távú perspektívát szeretném bemutatni.

Kezdjük azzal, hogy mi a megtakarítás szokásának célja. Szerintem egyrészről az, hogy garantálhassuk önmagunk és családunk jövőbeni anyagi védettségét, másrészről pedig, hogy apránként összegyűjthessük a vágyaink eléréséhez szükséges összegeket. Nézzük ezeket a célokat külön-külön.

Anyagi védettség

Úgy vélem, hogy erre a célra hosszú távon a havi bevételünk tíz százalékánál jóval kevesebb is elég lehet. Na de mikor kezdődik a hosszú táv, és mi a helyzet rövid távon?

A legtöbb pénzügyi tanító egyetért abban, hogy mindenkinek rendelkeznie kéne legalább fél évi megélhetésre elegendő tartalékkal, likvid formában. Ez az összeg arra szolgál, hogy ha bármilyen nem várt esemény következne be a pénzkeresési körülményeinket illetően (baleset, betegség, elbocsátás, válság), a változás ne veszélyeztesse a megélhetésünket. Fontos, hogy ez a tartalék csak átmeneti kihívásokat old meg, de az életbiztosítást például egyáltalán nem helyettesíti! 

Ezekkel összhangban én is azt javaslom, hogy amíg valaki nem rendelkezik legalább hat hónapnyi kiadásainak összegével, addig minden erejével azon legyen, hogy mielőbb elérje ezt az állapotot és biztonságban tudhassa magát. Ebben az időszakban természetesen 10% félretétele korántsem elég, hiszen így több mint 4 évig tartana elérnünk ezt a biztonságos állapotot!

Aztán amint megvan a hat havi tartalék, már csak arra kell figyelnünk, hogy az életszínvonalunk költségeinek emelkedésével arányosan ezt is emeljük, és persze ne feledkezzünk meg az inflációról sem.

Vágyaink finanszírozása

Erre a célra már nehéz lenne univerzális tanácsot adni, egyet azonban mindenképpen érdemes számításba vennünk: a kamat hatását. Ha egy új lakásra vagy autóra takarékoskodunk, nem mindegy, hogy mikor szeretnénk azt megvenni: hiszen minél több időnk van még addig, annál kisebb összegekből is összegyűjthetjük a hónapok során a kamatos kamatnak köszönhetően. Ugyanígy, ha nyugdíjas korunkra szeretnénk felhalmozni egy komolyabb tőkét, minél közelebbi az időpont, annál magasabb havi összegekre lesz hozzá szükség.

Nagy általánosságban tehát azt mondanám, hogy ha már megvan a fél éves vésztartalék, írjuk össze, hogy milyen vágyakat szeretnénk elérni a jövőben, pontosan hány hónapunk van még hátra addig, és az adott kiadások értékét osszuk el ezzel a számmal. Három év múlva vennénk például egy ötmilliós autót? Akkor csaknem havi 139 ezer forintot kell rá félretennünk! (Ez persze csak egy leegyszerűsített számítási módszer, hiszen nem veszi figyelembe sem a kamatot, sem az inflációt. Nagyságrendileg viszont nem téved, és gondolatébresztőnek különösen jó lehet. Azt szeretném világossá tenni, hogy általában sokkal nagyobb összegekről van szó, mint a havi fizetésünk 10%-a!)

Végül ismét kiemelném, hogy a megtakarítás sokunk számára nem volt mindig alapvetés. Számtalan embernek kell komoly erőfeszítéseket tennie annak érdekében, hogy a régi szokásait felülírhassa és hasznosabb új szokásokra cserélhesse. Így aztán ha te jelenleg 1, 3, 5 vagy 10%-ot teszel félre a fizetésedből, az bizony lehet nagyon szép eredmény! Arra biztatlak, hogy haladj ugyanebbe az irányba továbbra is, és az eredményeid magukért beszélnek majd.

Köszönöm, hogy olvasol! Kövesd az Aranytojás blogot instagramon is!

(Első kép forrása: pixabay.com, második kép forrása: pexels.com)