Ha valaki elindul a meggazdagodás felé vezető úton, érdemes résen lennie, mert számos veszélyes tényező leselkedik rá – akárcsak tengeri utazóra a szirének –, melyek romba dönthetik a sikerét.

Az egyik ilyen szirén a kölcsönkérés.

Kinek ne lenne olyan ismerőse, aki hírhedt, notórius kölcsönkérő? Most valószínűleg neked is azonnal beugrott valaki... Nos, bármennyire is kedves barátod vagy rokonod az illető, könnyedén a meggazdagodásod egyik legádázabb ellenségévé válhat, ha folyton kölcsönadsz neki, aztán képtelen vagy behajtani a tartozásokat.

A közelmúltban beszélgettem az egyik olvasómmal, és kiderült, hogy a kölcsönadás egy rendkívül fájó pont lehet a jószívű emberek pénzügyeiben. Ezért ebben a cikkben arra igyekszem néhány tippet adni, hogy miként intézd a kölcsönzéseket, ha valamilyen oknál fogva ilyesmire vetemedsz, és mégis szeretnéd elkerülni az ezzel potenciálisan együtt járó nehézségeket.

Mielőtt belevágnánk a részletekbe, vizsgáljuk meg a kölcsönkérés elméleti hátterét.

Egyáltalán miért kér kölcsön valaki? Azért, mert olyasmire vágyik, amire nincs pénze.

Manapság sajnos nagyon sokan az azonnali jutalmazás rabjai: a társadalom képtelen türelmesen várni valamire, mindenki mindent rögtön akar, a reklámok pedig erre rezonálva a mindennemű igények instant kielégítését propagálják folyamatosan. Ezek alapján nem csoda, hogy az emberek folyton többre vágynak, mint amennyit meg tudnának fizetni.

Azonban ebből az következik, hogy ha te kölcsönadsz valakinek, azzal valójában az ő túlköltekezését finanszírozod. (Természetesen itt nem egy-egy jelentéktelen vagy gyorsan rendeződő kisegítésre gondolok, hanem a komolyabb összegű, hosszabb távú kölcsönzésekre.)

Na de mi ezzel a gond?

A helyzet az, hogy a kölcsönadással egyáltalán nem segítesz. Sőt, éppen ellenkezőleg: inkább csak ártasz. Így ugyanis az illető későn fog rájönni arra a fent említett fájó igazságra, hogy nem engedhetné meg magának azt az életszínvonalat, amelyet te meghiteleztél neki. Sokáig egy hamis világban fog élni, mert te segítettél neki felhúzni azt a látszatot, miszerint nem a lehetőségei felett él. Nem nagyon csodálkozhatsz tehát, ha végül az egésznek te iszod meg a levét.

Tartsd észben ezeket, mielőtt legközelebb engednél a kísértésnek, hogy látszólag "segítséget nyújts" valakinek. Most pedig lássuk a gyakorlati teendőket is.

Ha mégis kölcsönadnál

Mekkora összeget adhatsz kölcsön?

Az én javaslatom az, hogy soha ne kölcsönözz akkora összeget, amelynek az elvesztése téged is bajba sodorna. Ha kibírnád, hogy sosem látod viszont az adott összeget, csak akkor adhatod kölcsön!

És mi a helyzet a kamattal?

Ha már pénzt kölcsönzöl valakinek, azzal mindig együtt jár valamekkora kockázat. Egyrészt ennek kompenzálására való a kamat. Másrészt ha nem neki adnád azt a pénzt, hanem befektetnéd valahová, akkor hozamot termelne, amelytől a kölcsönzés miatt szintén elesel. Már csak emiatt sem kell akkora szívességet tenned, hogy ingyen adsz neki kölcsön – így is elég nagy szívességet teszel azzal, hogy egyáltalán kölcsönadsz. Harmadrészt kamatot kérni az infláció miatt is indokolt, különben egy év alatt akár a pénzed jó néhány százalékát elbukhatod. Ha csak infláció mértékű kamatot kérsz, akkor gyakorlatilag pont ingyen adtál kölcsön.

Kamatot kérni tehát szabad, bátran kérj kamatot te is (hacsak a delikvens nem egy hét múlva tervezi visszaadni).

Kell-e szerződés?

Igen, kell. Az adósodnak valószínűleg nehezére fog esni visszafizetni a kölcsönt, hiszen máskülönben nem is lenne szüksége a kölcsönre. Éppen ezért fontos, hogy megóvd a saját érdekeidet, és a kölcsönadás ne csapjon át önfeláldozásba. Írjatok tehát minden részletre kiterjedő szerződést, tanúkkal. A szerződésben világosan fixáld, hogy legkésőbb meddig érkezzen vissza a kölcsönzött összeg, és fektess le visszafizetési feltételeket: kamat, késedelmi kamat, törlesztés módja, stb. (Ennek a szerződésnek később nagy hasznát veheted majd, ha esetleg a jogi út lenne az utolsó lehetőséged a tartozás behajtására. Ha valaki már ezt sem írja alá, az egy eléggé erős jelzés lehet számodra.)

Ha aláírtátok, akkor tartsd is magad hozzá szigorúan: ha csak egyszer is nem teljesülnek a törlesztési feltételek, már sejtheted, hogy baj van. Ekkor ne hagyj kibúvót, ne adj haladékot, hanem állj a sarkadra, és pláne egy fillért se kölcsönözz többé, bármennyire is kéri az illető. Maradj erős, és ne engedj az érzelmi zsarolásnak, még közeli hozzátartozó esetén sem! Egyáltalán nem a te dolgod felelősséget vállalni az ő pénzügyi nehézségeiért, főleg nem olyan áron, hogy önmagadra vállalod azokat.

És az érzelmi vonatkozás?

Ez valószínűleg az egyik legnehezebb része. Hiszen ha valaki annyira nem tud felelősséget vállalni a pénzügyeiért, hogy kölcsön kell kérnie, akkor könnyedén eshet abba a téves következtetésbe is, hogy te vagy a hibás az elmérgesedett helyzetért, amikor megálljt parancsolsz neki.

Fontos megértened: még ha meg is romlik az emberi kapcsolatotok, az annak a hibája lesz, aki nem tartotta be a megállapodást. Ne legyen lelkiismeret-furdalásod attól, hogy pusztán kiállsz a saját érdekeidért.

Összefoglalás

Nem azt szeretném sugallni, hogy soha ne segíts senkinek. Csupán azt, hogy ne hozd saját magadat nehéz helyzetbe azzal, hogy próbálsz segíteni valakin, akin ez ráadásul nem is segít.

Ha valóban szeretnél pénzügyi segítséget nyújtani a kölcsönkérőnek, akkor inkább hívd fel a figyelmét arra, hogy túlköltekezik, és javasold neki a kiadásai lecsökkentését, mégpedig olyan szintre, hogy még megtakarítani is tudjon a jövedelméből.

Köszönöm, hogy olvasol! Jövő kedden érkezem a következő cikkel.

Kövesd az Aranytojás blogot az instagramon is!

(Eredeti képek forrása: pixabay.com)