A tanévkezdés közeledtével valószínűleg több ezer friss egyetemista fontolgatja a diákhitel felvételét. Az ő kedvükért kiszámoltam, hogy egyáltalán megéri-e belevágni, illetve hogy milyen forgatókönyveket érdemes végiggondolni egy ilyen döntés meghozatala előtt.

A diákhitel két típusa

A diákhitelnek két típusa létezik: a szabadon felhasználható Diákhitel1, valamint a kizárólag tandíjra fordítható Diákhitel2. Előbbit azoknak találták ki, akik a megélhetési költségeik egy részét kívánják így finanszírozni, például mert nem lenne idejük dolgozni a tanulmányaik közben; utóbbit pedig azoknak, akik önköltséges helyen tanulnak, és a családjuk másképpen nem tudná kifizetni a tandíjat. A két kategória egymástól független, így lehetséges akár mindkettőt felvenni, ha valakinek az élethelyzete ezt kívánja meg.

Az alábbi példákban három különböző szituációt vizsgálunk meg: Alfonz csak Diákhitel1-et vesz fel, Balambér csak Diákhitel2-t, Celesztina pedig mindkettőt felveszi párhuzamosan. Mindhárman kihasználják a rendelkezésre álló maximális összeget, ami a Diákhitel1 esetében félévente 350.000 forint, a Diákhitel2 esetében pedig a képzés teljes díja (példánkban szemeszterenként 250.000 forint).

A törlesztés

Egyetemi tanulmányaik végeztével a diákhiteleseknek maximum 4 hónapjuk van arra, hogy elhelyezkedjenek és megkezdjék a törlesztést. Az általunk vizsgált diákok egy-egy 3,5 éves (7 féléves) alapszakot végeznek el, és a diplomaosztót követő 4. hónapban el is kezdik a hitelek visszafizetését. (Az egyszerűség kedvéért nem élnek az előtörlesztési lehetőséggel, bár annak létezését fontos megemlítenünk.) A minimális havi törlesztőrészlet eleinte a minimálbér 6-9%-a, a harmadik naptári évtől kezdve pedig az adós két évvel korábbi jövedelmének 6-9%-a (néhány egyszerűsítéssel élve).

Előfordulhat azonban, hogy a minimálisan megengedett éves törlesztés annyira alacsony, hogy nem éri el a fennálló tartozás egy évnyi kamatát, tehát az adósság a törlesztés ellenére is növekedhet, márpedig ezt mindenképpen szeretnénk elkerülni. Éppen ezért hőseink igazán komolyan veszik a feladatot, és 25-, 35-, 45-, 55- vagy akár 65 ezer forintot is hajlandóak fizetni már az első hónaptól kezdve. Ráadásul ezeket a havi összegeket évente 5 százalékkal emelik, amit a pénzügyi szakmában indexálásnak nevezünk (és aminek értelme a törlesztőrészlet reálértékének megőrzése).

Nézzük tehát a számokat!

Alfonz, aki csak a Diákhitel1-et vette fel, az éves 1,99%-os kamatnak köszönhetően bő 2,5 millió forintos adóssággal lesz kénytelen megbirkózni. Balambér, aki csak a Diákhitel2-t igényelte, annak kamatmentessége miatt egyszerűen 1,75 millió forintos tartozással kezdi pályafutását. Celesztina pedig, aki mindkét típust magára vállalta, kb. 4,3 millió forintnyi hitellel néz majd farkasszemet.

A kérdés az, hogy mennyi ideig tart visszafizetniük a tartozásukat adott havi törlesztőrészlet mellett. Ennek megválaszolására egy hosszadalmas számítás eredményeit fogom közölni az alábbiakban.

A legjobb helyzetben Balambér van, két okból is: ő vette fel a legkevesebb hitelt, és a tartozása nem is kamatozik. Neki 25 ezres induló havi törlesztővel bő 5 évig tartana visszafizetni az egészet, 35 ezressel szűk négy évig, 45 ezressel pontosan 3 évig, 55 ezressel kb. 2,5 évig, 65 ezressel pedig bő 2 évig.

Őt követi Alfonz, akinek már nagyobb tartozása van, és az ráadásul kamatozik is. Ha ő 25 ezerrel indít, majdnem 7 évbe kerül megszabadulnia a hiteltől, 35 ezerrel majdnem 6 évbe, 45 ezerrel pontosan 4,5 évbe, 55 ezerrel szűk 4 évbe, 65 ezerrel pedig bő 3 évbe.

A legnehezebb dolga pedig értelemszerűen Celesztinának van. Mivel a Diákhitel1 kamatozik, érdemes azzal kezdenie a törlesztést, és a kimutatása ebben a tekintetben megegyezik Alfonzéval. Miután végzett, már jöhet is a Diákhitel2, amelyet Balambérnál kicsit gyorsabban tud majd visszafizetni a folytonos indexálásnak köszönhetően. Celesztina összességében 25 ezres indulóval pontosan 10,5 év alatt, 35 ezressel szűk 9 év alatt, 45 ezressel kb. 7 év alatt, 55 ezressel szűk 6 év alatt, 65 ezressel pedig bő 5 év alatt végezhet.

Mekkora a reális havi törlesztőrészlet?

Számoltunk 5 különböző induló összeggel, melyek közül tulajdonképpen mindegyik reális lehet. Pályakezdő diplomásként talán nem túlzás havi 200.000 forint körüli nettó fizetéssel kalkulálni. Ekkor a 25 ezres összeg a fizetés nyolcadrésze, ami persze nem elhanyagolható hányad, de azért nem is eget rengető.

A 65 ezres pedig már jóval erősebb vállalás: azért ennyivel számoltam maximálisan, mert a diplomások és az érettségizettek nettó bérének különbözete kb. ennyi volt tavaly a KSH szerint. Azaz ha valaki friss diplomásként megbékél azzal, hogy pár évig ugyanannyi pénzből lesz kénytelen gazdálkodni, mint pusztán érettségivel rendelkező társai, akkor gyorsan felgöngyölítheti az adósságát, miközben sokkal előnyösebb helyzetben van a munkaerőpiacon.

Konklúzió

A diákhitel tehát lehet jó befektetés, ha okosan használjuk, mert diplomával a zsebünkben jóval kedvezőbb lehetőségek nyílnak meg előttünk. Ehhez ugyanakkor be kell vállalnunk, hogy rögtön egy tartozással kezdjük a karrierünket. Érdemes magas havi törlesztővel indítani, hogy mihamarabb a végére érjünk. Ha pedig alkalmunk nyílik a fentebb említett előtörlesztésre, használjuk ki bátran, mert ezzel is a későbbi önmagunknak tudunk segíteni.

Köszönöm, hogy olvasol! Jövő kedden érkezem a következő cikkel.

Kövesd az Aranytojás Blogot az instagramon is, ahol hamarosan szintén aktív leszek!

(Képek forrása: pixabay.com)